2017. december 15. Péntek - Valér napja van
LÁTNIVALÓK

MÚZEUMOK, TÁJHÁZAK

Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum
CÍM
6200 Kiskőrös, Petőfi tér 5. (Pf.: 71)
TEL.SZÁM
(+36) 78/312-566
FAX
(+36) 78/312-566
E-MAIL
petofimuzeum@koroskabel.hu
WEBLAP
www.petofimuzeum.hu
További információk
Nyitva tartás Belépődíjak Szülőház Emlékmúzeum Szoborpark Közteri szobrok
Nyitva tartás
Kedd-Vasárnap 9-17 óráig
(hétfőn zárva)
Belépődíjak
500 Ft, kedvezményezettek 250 Ft

A múzeumok (Szülőház, Emlékmúzeum és Szlovák Tájház) ugyanazzal a belépőjeggyel látogathatók, és bármelyik egységnél megvásárolhatók.
Nyitva tartás
Kedd-Vasárnap 9-17 óráig
(hétfőn zárva)
Szülőház

A költő szülővárosában sikerült eredeti állapotában megőrizni, és autentikusan berendezni a szülőházat, létrehozni egy Európa-szerte is különleges műfordítói szoborparkot, egy színvonalas irodalmi múzeumot, melynek része egy kisgaléria is, ahol a különböző évfordulókhoz kapcsolt Petőfi-pályázatra beérkezett képzőművészeti alkotásokból látható kollekció. 1997 óta ebbe a múzeum struktúrába tartozik az 1977-ben megnyílt Szlovák Tájház is, gazdag néprajzi gyűjteményével megtekintésre érdemes létesítmény.
A múzeumegyüttes két és fél órányi látnivalót nyújt, igény szerint magyar, német, orosz, esetleg szlovák nyelvű idegenvezetés vehető igénybe. A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum hétfő kivételével 9-17 óráig, a Szlovák Tájház ugyancsak hétfő kivételével 9-16 óráig tart nyitva, a felsorolt intézményekbe ugyanaz a belépő érvényes.

Az Írók és Művészek Társasága 1878-ban vásárolta meg nyolcszáz osztrák forintért a szülőházat az akkor tulajdonosától, Varga Teréziától. Az 1780 körüli években épült háromosztatú, középpadkás, vert falú, nádfedeles népi műemlék 1880 óta tekinthető meg belülről, akkor nyitotta meg a Magyar Írók és Művészek Társasága nevében Jókai Mór, akit a település lakói írói érdemeinek, tekintélyének és Petőfihez fűződő barátságának megfelelő lelkes ujjongással fogadtak. A zarándokhellyé vált szülőház akkor látványa kívülről a mai állapotának nagyjából megfelelt, ám belül egy koszorúkkal, szalagokkal teleaggatott üres szoba árasztotta a rideg kultuszt.

Aztán amikor 1953-ban idekerültek a család bútorai a fővárosból, a múzeumban más látvány tárult a látogatók elé: érezhető melegség, olyan hatása van az épületnek, mintha ma is élnének benne. A mostani - családi, illetve autentikusan berendezett - állapot kialakítása is évfordulóhoz köthető, hiszen a forradalom centenáriumi ünnepségeit koordináló emlékbizottság készítette elő és valósította meg, hogy a pesti Bajza utcai Petőfi-ház zömében Kéry Gyula által összegyűjtött Petrovics-bútorok a legindokoltabb helyre kerüljenek. Azóta ezek a relikviák a szülőház féltett kincsei.

Az utcai szoba a költő születésekor látható állapotot őrzi, szerény méltóságban itt áll az ágy és az almárium. A szoba másik felében, az udvari falnál korhű, faragott sarokpadok, székek, asztal és a falon egy míves téka adnak korhű atmoszférát. A padlózat és a mennyezet fából készült, a sarokban fehérre meszelt kemence áll.

A középső helyiség a nyitott kéményes konyha , ahol ereklyeként a dajka, Kurucz Zsuzsanna krumplinyomója és fából készült tésztaszűrője látható a konyha felszerelési tárgyak között. A konyha eszközök korhűek, bizonyos darabok nyelvtörténeti adalékot is nyújtanak, jól követhető pl. a lábas szavunk etimológiája. Néprajzi ritkaság a középpadka, és érdekes a többfunkciójú nyitott kémény. A konyha bejárata mögötti sarkában egy 48-as tulipános ládát őriz a múzeum, valamint azokat az évtizedek során összegyűlt szalagokat, amelyeket a tisztelet koszorúira kötve hoztak a látogatók.

Az udvari szobában kapott hangsúlyt minden olyan mozzanat, amely a család kiskőrösi tartózkodását dokumentálja, vagy fontos kapcsolódási pont a város és Petrovicsék között. Itt található az apa vándorládája (1815) és a Jókai által, a házról készített rajzot, mely a legkorábbi ábrázolás a szülőházról. A kiállításban a születési anyakönyv mellett az ónból készült keresztelő kancsó látható, amely 1840-ig volt használatban, a sarokban, a szemet leginkább vonzó helyen a keresztelő kút található, ami bádogból, vasból és fából készült. A keresztelésre emlékeztető kollekció része még a templom akkori állapotát bemutató fénykép. A családot ismertető anyagban található az 1861-ből származó Grimm Vince-metszet, amely az egyetlen ábrázolás a teljes családról, melyen a szülők, a költő feleségével és Zoltánkával, valamint István szerepel. A terem záró mozzanata a családi síremlékről készült színes fénykép. A szülőház udvarán ma is látható a jégverem, ahol hajdanán a húsokat hűtötték.

Emlékmúzeum

A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum a mai formájában és struktúrájában 1997 szilveszter éjszakája óta látható. Megnyitását a forradalom és szabadságharc 150., a költő születésének 175. és halálának 150 évfordulója tette lehetővé. Az új épületben kapott helyet a város helytörténeti és irodalmi kiállítása.
Az Emlékmúzeum Petőfire, Kiskőrösre és az időre koncentrál. Ez már a bejárat fölött elhelyezett gránittáblákon is látszik, hiszen egyiken a város címere van, a másikon pedig Petőfi "névaláírásával" a múzeum neve olvasható.

A kiállítás első terme helytörténeti anyag, gazdag újkő-, réz- és bronzkori, szarmata, illetve avar lelettel, melyek a környéken kerület elő. A látnivalók sorában a település múltjának jelentősebb állomásai kaptak helyet Petőfi koráig.

A középső terem az életmű bemutatása. A "sötét" szoba a színház illúzióját teremti meg a színpadot stilizáló háttérrel, melyből váratlanul, ám lendületesen kilép a költő. A tájat hitelesen reprezentáló madár- és növényvilágot tartalmazó vitrinek érzelmi előkészítést nyújtanak a költő tájlírájához. A kiállítás lelke a számítógépes életmű-feldolgozás, amelyben helyet kaptak a regionális kutatási eredmények is. A program akusztikus és vizuális élmény múzeumi környezetben, hatása direkt módon egyszerű, erőteljes és maradandó.

A költő továbbélését a harmadik teremben követhetjük, ahol a helyi és a világkultusz jól megfér egymással. A költő irodalmi elterjedtségét a hátsó, legnagyobb falfelületre kiterített glóbusz érzékelteti, rajta alfabetikus sorrendben a Petőfi költészetével anyanyelven rendelkező országok, mellette négy tárlóban válogatás idegen nyelvű Petőfi-kiadványokból. Itt emlékezünk a Petőfi-életművel vagy egy-egy mozzanattal foglalkozó helyi elődökre, ebben a teremben követhetjük nyomon a szülőház történetét, itt tárul elénk időrendi sorrendben, milyen évfordulók, rendezvények érdemelnek figyelmet.

Ez a terem ad helyet az 1913. március 15-én felavatott 1055 gramm súlyú ezüstből zománcdíszítéssel készült "Petőfi Billikom"-nak, a múlt századi vendégkönyvi bejegyzésekből összeállított emlékkönyvnek, valamint a Kiskőrös és Járása lap 1922-es Petőfi-számának.

Szoborpark

A két múzeumot a műfordítói szoborpark köti össze, ahol jelenleg 14 - Petőfi verseit is fordító - elismert külföldi költő szobra áll. A városban jelentős idegen nyelvű Petőfi-gyűjtemény is van. Az Országos Petőfi Sándor Társaság elnökségi határozata volt 1985-ben, hogy a világon legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor szülővárosában valósuljon meg a költő műfordítóinak portréiból a fordítói szoborpark. Az ötlet európai viszonylatban is ritkaságnak számított és számít ma is.

Azóta kialakult a szobroknak kulturális küldetése is, kapoccsá vált különböző népek és irodalmak között. Az újabban ide kerülő portrékat tudatosan együttes munkára alapozva hozza létre a város és az adott ország valamelyik szelete. Az újabb szobor felállításának eddig jól bevált működési elve szerint Kiskőrös gondoskodik a márványtalapzatról, az illető ország vagy annak valamilyen kulturális szervezete pedig a szoborról.
Megható ünnepség szokott lenni egy-egy szobor avatása, hiszen gyakran előfordul az élő rokoni kapcsolat is, a második bolgár szobrot a például a műfordító lánya hozta és adományozta.

A múzeum törekvése - ez hosszú évekre jelent feladatot -, hogy azoknak a nemzeteknek, amelyekben Petőfi munkásságából anyanyelvükön olvashatnak az ott élők, mindegyikét képviselje műfordító a kiskőrösi szoborparkban.

A látnivalók sora a honvédtisztek (13 aradi vértanú) kivégzésének 150. évfordulójára elkészült emlékfallal bővült, amely október 6-án helyet ad a megemlékezéseknek. A bronzportrékat Tóth Baranyi Lajos készítette.

Közteri szobrok

A város központjában még egy impozáns, egész alakos Petőfi -, és egy Szendrey Júlia - szobor őrzi a költő emlékét. A költő halálának 50. évfordulójára készült el egy egész alakos Petőfi-szobor, Köllő Miklós elképzelései alapján. Trianon után a szobrot sikerült Magyarországra menekíteni, új helyet keresve az emlékműnek, szóba került Kiskőrös is. Mivel már állt köztéri szobor, a választás Kiskunfélegyházára esett, ez motiválta aztán a költő szülővárosában is az életnagyságú bronzszobor megvalósítását. Az új szobor felavatásra 1927. július 31-én kerülhetett sor. Az alkotás Kiskőrös és járása adományaiból valósulhatott meg, készítője Szentgyörgyi István.

Szendrey Júlia egész alakos szobra a városközpontjában, a Zsinagóga előtti mellett aprócska téren áll. Borbényi Imréné rajztanár tervei alapján Domonkos Béla készítette. A szobor költségeihez Bányai János kiskőrösi lakos 200.000 Ft-tal járult hozzá (1986-ban!).

A szülőház udvarán áll a világ első köztéri Petőfi - szobra is, melyet Gerenday Antal műhelyében Pesten sóskúti terméskőből faragtak. (Felirata: Petőfinek 1861). Az emlékmű felállításának ötlete Kiss Lajos tímármester házavató és házassági évfordulójára szervezett vidám hangulatú esten merült fel, ahol az első adományokkal és ígérvényekkel megindult a szobor élete.

Bezárás
Közúti Szakgyűjtemény
CÍM
6200 Kiskőrös, Dózsa Gy. út 38.
TEL.SZÁM
(+36) 78/511-935
FAX
(+36) 78/511-936
E-MAIL
kozutigy@koroskabel.hu
WEBLAP
muzeum.kozut.hu
További információk


Nyitva tartás Belépődíjak Állandó kiállítás Szabadtéri gyűjtemény Egyéb
Nyitva tartás
Kedd-vasárnap 9-16 óráig
(hétfőn zárva)
Belépődíjak

Felnőtt: 300,-
Diák és nyugdíjas: 200,-

Nagycsaládos (min. 3 gyermek esetén): 500,-
Csoportos 20-30 főig: 4.000,-
Csoportos 30-40 főig: 6.000,-
Csoportos 40-50 főig: 8.000,-
Csoportos 50-60 főig: 11.000,-

Kedvezmények: A belépődíj ingyenes: 6 éves kor alatt, 70 év feletti nyugdíjasoknak, MK dolgozóknak – Közutas kártyával, Kiskőrösi diákoknak, fogyatékosok számára, muzeológusoknak, pedagógusoknak, Pulszky Társaság tagjainak, újságíróknak.
(A Kormány 132/2011. (VII.18.) Korm. Rendelete alapján)

A kedvezmények érvényesítéséhez az érvényes igazolványok, igazolások megléte szükséges!

Mindenki számára ingyenesen látogatható az alábbi ünnepi alkalmakkor a kiállítás:
Március 15.
Június - Múzeumok éjszakája
Augusztus 20.
Szeptember - első szombat, Szüreti Napok
Október 23.

További szolgáltatások a belépődíj megfizetésére NEM kötelezettek számára is megfizetendőek:

TÁRLATVEZETÉS:
Magyar nyelvű/alkalom: 3.000,-

MÚZEUMPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁSOK:
10-30 főig: 5.000,-
30 főtől: 10.000,-

HENGERINDÍTÁSOK:
„Józsi” úthenger különindítás/alkalom: 60.000,-
Zettelmayer henger indítása/5 perc: 2.000,-

HENGERÉSZKÉPZÉS „DIPLOMÁVAL”: 4.000,-

TEREMBÉRLET: megegyezés szerint

Nyitva tartás
Kedd-vasárnap 9-16 óráig
(hétfőn zárva)
Állandó kiállítás

Állandó kiállításunk az út- és hídépítés történetét mutatja be az ókortól napjainkig.
A látogatók megismerkedhetnek az ókori római utak szerkezetével. Egy látványos makett segítségével kézzelfoghatóvá válik az ókori útépítés, és a használati eszközök, műszerek, melyekből egy-egy darab látható, sőt, ki is próbálható a kiállításon.

A hazai úthálózat fejlődését Széchenyi 1848-ban „A közlekedési ügy rendezésirül” írt munkáján keresztül mutatja be kiállításunk, a látogató elé tárva a korszak legjelentősebb rendelkezéseit és eszközeit. Látható a Lánchíd makettje és egy láncszem az eredeti hídból.
Megtekinthető Clark Ádám skót mérnök irodája, aki a Lánchíd építésének vezetője volt.
Elidőzhet a vendég a korhűen berendezett útmesteri irodában is, ahol az alapító – Lévárdy Imre – személyes irodai használati tárgyai között fellelhetőek még, más eszközökből átalakított tárgyak is.

Megismerkedhetnek a látogatók a XIX századvég útkaparójával, aki „felszerszámozott” biciklijével hűen példázza az utak munkását. Az útkaparóházban láthatjuk, hogy mely szerszámokat, eszközöket használta az utak karbantartásához.

Bemutatjuk látogatóinknak a „makadám” utak szerkezetét is, mely egészen a ’70-es évekig szolgálták az utazókat.
Maketten lesz látható a kerék fejlődésének története kezdetektől napjainkig.

Láthatnak különböző aszfalt mintákat, hogy könnyebb legyen elképzelni a mai utak szerkezetét, ill. különböző eszközöket, ma is használatban lévő műszereket.

Több kisgépünk is megjelenik a kiállításban: IZS oldalkocsis- és Csepel Danuvia motorkerékpár, Agrosztroj kistraktor, UNIMOG hómaró.

A jelenkort szemléltetik a különböző autópálya- és híd makettek, vadátjáró felüljárók és a segélyhívó telefonok, zajárnyékoló rendszerek, láthatósági eszközök. A kiállításba belépni csak egy felújított díjszedő kapun keresztül lehetséges.
A közeljövő útépítési elképzeléseit hálózatfejlesztési térképek mutatják be.

Vendégeink nagy kedvence az óriási ÚTINFORM térkép a hozzá tartozó Commodore 64-es számítógép, mely az esetleges útépítéseket, akadályokat és baleseteket jelezte.

A kiállítás számos interaktív elemet tartalmaz főként a kisebb korosztály számára, pl. úthenger-összerakó játék, „sajtdeszka”, robotkar, ill. „tükrös” játék. Emellett a számítógépek segítségével bővebb információkhoz lehet jutni a kiállítás tartalmára vonatkozólag.

Az állandó gyűjteményünknek kihelyezett kiállításai találhatóak: Balassagyarmaton, a felvidéki Vágsellyén és Ópusztaszeren.
Az Ópusztaszeren található útkaparóház az első alföldi kövesút mellett épített ikerházak hasonmása. Az ikerház egyik fele egy korhű enteriőrt mutat be, a másik felében egy úttörténeti kiállítás látható.

Szabadtéri gyűjtemény

Szabadtéri kiállításunkon az útépítés gépei, eszközei, ill. híd skanzenünk található.

A gyűjteményünk jelentős csoportját képezik hídjaink, melyekre méltán vagyunk büszkék, hiszen olyan híres darabok találhatók meg nálunk, mint budapesti régi Margit híd egy darabja, vagy az esztergomi Mária-Valéria híd egy része, amelyen a látogató át is sétálhat. Szintén udvarunkon kapott helyet a Szabadszállási alumínium híd, mely az ország első, Európa második, a világ ötödik alumínium hídja.
Közvetlenül a Múzeumba a „Herbert-rendszerű” hídon át juthatnak be.

A közel másfél hektáros fás-ligetes szabad területen igazi kikapcsolódást jelent a gépkiállítás, mely egyben „élményparkká” is válik, amikor gyerekcsoportok birtokba veszik az úthengereket, és felmásznak rájuk, „kipróbálják” azokat.

Itt található Közép-Európa legtekintélyesebb hengergyűjteménye, melyek közül több működőképes. Található még Balassagyarmaton és Szegeden is.

Megtekinthető Józsi, a „Robog az úthenger” c. nagy sikerű tévéfilm főszereplőjének 1949-ben készült úthengere, melyet 2010-ben teljes körűen újított fel a MÁV Nosztalgia Kft. Ez az egyetlen működőképes gőzhenger Magyarországon. Az új, interaktív kiállításunk kiemelt darabja, melyet minden hónap első szombatján beüzemelünk és bárki ingyen megtekintheti. Más alkalommal előre egyeztetett időpontban, ellenszolgáltatás fejében „robog az úthenger”. Külön hely illeti a téli hó eltakarításához, útfenntartásához kapcsolódó gépeket, köztük a legrégebbit, a „Péter” hómarót, melyet legelsőnek állítottak munkába Magyarországon.

Megcsodálhatják a látogatók az aszfaltozó gépeink kis gyűjteményét, melyeknek szintén egy külön udvarrészt rendeztünk be. De külön csoportba gyűjtöttük az útmérésekhez, földmunkákhoz és bitumenes fenntartási munkákhoz való gépeket is.

A Mária-Valéria híd alatt láthatóak az útminták, melyek a római kortól napjainkig mutatják be az útépítés fejlődési szakaszait.
Ugyancsak itt kipróbálható a négyszögletű úthenger.

Egyéb gyűjtemények

Könyvtár
A könyvtárunk 1974 óta működő zárt típusú szakkönyvtár, mely feladatának tekinti a kutatók, egyetemi hallgatók és egyéb szakmabeli érdeklődők igényeinek teljesítését.
Állományunk között tudhatunk néhány érdekesebb könyvritkaságot is, mint pl. „Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül” c. eredeti 1848-as kiadványt.
Mára az állományunk meghaladja a 14.000 kötetet. Főként könyveket gyűjtünk, de vannak itt időszaki kiadványok, kutatásjelentések, szabványok és egyéb dokumentumok, de megtalálhatóak itt a saját kiadványaink is.
Célkitűzéseink között szerepel, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük a TextLib elektronikus integrált könyvtári rendszert, mely biztosítja az állományunk feltárását, elérhetőségét mások részére. Így hozzá lehetne jutni pl. egy folyóiratcikkhez, bárhol is legyen a lelőhelye.
Ugyanakkor célul tűztük ki a legrelevánsabb, legkeresettebb dokumentumaink digitalizálását is, mely elősegítheti a kutatóink számára a gyorsabb és kényelmesebb hozzáférést a keresett anyagokhoz.

Látványtár
2011. január 17-én átadott új Út- és hídépítő műhelyünkben technika szakköreink mellett múzeumpedagógiai foglalkozáson is részt vehetnek a gyerekek. Az itt kialakított Látványtárunk remek szórakozást, de egyben érdekes tanulási lehetőséget kínál az érdeklődők számára. Ezenfelül megismerkedhetnek a különféle útépítő járművek modelljeivel is.

Térképtár
Az első térképek az alapító, Lávárdy Imre gyűjteményéből valók, melyek kézzel rajzoltak. 1980-ban már 550 tételből állt. A térképtár feldolgozott állománya 2006 év végén 3064 tétel, de több mint 1000 db még feldolgozatlan. Térképeinket antikváriumokból és országos irányító szervektől, és megyei közúti igazgatóságoktól szereztük. Ezek a régi országos úthálózati, és közlekedéssel kapcsolatos térképek, pl. Zsámboky-féle 1579-es térkép, ill. a közelmúlt helyzetét ábrázoló térképek.

Aprónyomtatvány-tár
Dokumentumtár (archív irattár)
Fotótár, filmtár, CD-tár
Képzőművészeti tár

Bezárás
PINTÉR MŰVEK
HM Hadtörténeti Múzeum és Haditechnikai Park

CÍM
6237 Kecel, Rákóczi út 171-177.
TEL.SZÁM
(+36) 78/420-444
FAX
(+36) 78/420-600
E-MAIL
pinter-muvek@tvnetwork.hu
WEBLAP
www.pintermuvek.hu
További információk


Nyitva tartás Belépődíjak Leírás
Belépődíjak
Felnőttjegy: 1.500 Ft
Gyerekjegy (14 éves korig): 800 Ft
Nyitva tartás
Hétfőtől vasárnapig 8-16 óráig
Leírás

Kecelen található a Közép - Európában egyedülálló Pintér Művek Hadtörténeti Múzeum és Haditechnikai Park, mely 2000. májusában nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

A Park 4 önálló egységre bontható:

Fegyvermúzeum A kiállított fegyverek (maroklőfegyverek, puskák, géppuskák, sportfegyverek) között megtalálható a Magyar Honvédségben rendszeresített kézifegyverek nagy része, sportpisztolyok, valamint Kádár János vadászfegyverei.

Tüzérmúzeum A kiállítás a magyar tüzérség eszközeit, öltözékeit mutatja be.

Makettház A makettházban sok száz különféle harci eszköz miniatür másolata tekinthető meg.

Szobor és Haditechnikai park A múzeum talán leglátványosabb része a több mint 3 hektáron elterülő szabadtéri kiállítás és a kiállítást körülölelő szoborpark. Itt tekinthetők meg a Magyar Honvédségben használt különböző harci eszközök helyreállított darabjai.

Az elmúlt 50 év haditechnikájának az alapját a szovjet gyártmányú, vagy annak leírása nyomán hazánkban készített haditechnika uralta. Ebből következik, hogy a kiállított eszközök többsége ezeket az eszközöket tárja a látogatók elé. Ilyen eszközök a páncélozott harcjárművek, harckocsik, rakétahordozók, rakétakilövők, lokátor állomások, híradóállomások, szállító járművek stb.

Kuriózumként tekinthetők az I. világháborús tüzérségi eszközök és aknavetők. Emellett megtalálható az Öbölháborúban is alkalmazott SCAD rakéta, melyet atomtöltettel is felszereltek. A VOLKOV légvédelmi rakétarendszer is, melyet olyan titkosan kezelték az elmúlt években.

Bezárás
Izsáki Pálinkamúzeum és Helytörténeti gyűjtemény
CÍM
6070 Izsák, Zlinszky u. 1.
TEL.SZÁM
(+36) 76/374-340
További információk


Nyitva tartás Belépődíjak Leírás
Nyitva tartás
Áprilistől októberig látogatható 10-20 óra között
(téli időszakban előzetes bejelentkezéssel)
Belépődíj
900 Ft/fő
Nyitva tartás
Áprilistől októberig látogatható 10-20 óra között
(téli időszakban előzetes bejelentkezéssel)
Leírás

A volt Ecker Likőrgyár régi székhelyén, a Zlinszki utcában található az izsáki Pálinkamúzeum.

Több mint 1000 kiállítási tárgy meséli el a pálinkafőzés ősi történetét. Az ezen a helyen 1922-ben alapított pálinkafőzde berendezéseit csaknem eredeti állapotukban tekinthetik meg az érdeklődők. A főzéshez használt eszközökön túl régi okmányokat, számlákat, korabeli logisztikai és értékesítési eszközöket, régi pálinkafőzőket és a gyümölcstermesztéshez kapcsolódó szerszámokat is szemügyre vehet a látogató, csakúgy, mint hajdani címkéket, üvegeket.

Mivel az elmélet a gyakorlattal együtt hasznos igazán, a korabeli csapszéken vagy a kerthelyiségben van lehetőség helyi pálinkák, borok kóstolására, melyek megvásárolhatóak, különböző ajándéktárgyakkal egyetemben.

A Pálinkamúzeummal egy udvarban található a várostörténeti gyűjtemény, mely az avarkori leletektől a múlt századig bezárólag mutatja be a helyi tárgyi emlékeket. A gyűjtemény gerincét a szőlőművelés, a mezőgazdasági termelés eszközei, egykori iratok, a helyi oktatási, kulturális élet emlékei képezik. Külön szobarészlet idézi Táncsics Mihály izsáki tanítói működésének emlékét.

Bezárás
TÁJHÁZAK
Szlovák Tájház
CÍM
6200 Kiskőrös, Szent István u. 23.
TEL.SZÁM
(+36) 78/414-255 v. 78/312-566
FAX
(+36) 78/312-566
E-MAIL
petofimuzeum@koroskabel.hu
WEBLAP
www.petofimuzeum.hu
További információk
Nyitva tartás Belépődíjak Szlovákság Leírás
Nyitva tartás
Kedd-Vasárnap 9-12 és 13-16 óráig
(hétfőn zárva)
Belépődíjak
500 Ft, kedvezményezettek 250 Ft

A múzeumok (Szülőház, Emlékmúzeum és Szlovák Tájház) ugyanazzal a belépőjeggyel látogathatók, és bármelyik egységnél megvásárolhatók.
Nyitva tartás
Kedd-Vasárnap 9-12 és 13-16 óráig
(hétfőn zárva)
Szlovákság

Kiskőrös újkori történetében kiemelkedő szerep jutott a szlovákságnak. A török dúlás idején Kiskőrös is elnéptelenedett, lakói vagy a harcok áldozatai lettek, vagy elmenekültek, ezért a további élet feltételeit újra kellett teremteni. Ezt felismerve a Wattay földesúri család Magyarország akkori felföldi vármegyéiből telepeseket hozatott ide. A Túróc, Hont, Nyitra, Árva és Pozsony vármegyékből idekerült családok evangélikus szlovákok voltak, akik magukkal hozták és megőrizték szokásaikat, vallásukat és nyelvüket, és ezzel párhuzamosan alkalmazkodtak az itteni körülményekhez is.

A település azóta is magán hordozza a szlovák jelleget. Az idősebb generáció viseletében, nyelvében, vallásában máig őrzi identitását, a fiatalabbak maradéktalanul már csak vallásukat tartják, a nyelvet alig beszélik, egyéb területeken pedig inkább csak kulturális és néprajzi hagyományőrzés formájában él tovább.
Az ide települt lakók kialakították a vallásgyakorlat és az oktatás színtereit, templomot és iskolát építettek, fontos volt számukra a magyar nyelv elsajátítása is, így hamar bevezették a rendszeres magyar nyelvű istentiszteleteket is. A szlovákság alkalmazkodott az itteni megélhetési lehetőségekhez is, szántóföldi növénytermesztéssel, állattartással és szőlőmuveléssel foglalkozott.

Hamar kapcsolatba került az itt honos népművészeti szokásokkal, kézimunkáikba belekerültek a kalocsai motívumok is, használati tárgyaik kiegészültek a környék fazekasai által készítettekkel. Így napjainkra már inkább népművészeti és néprajzi tár az összegyujtött anyagok többsége. A megmaradt népviselet azonban tisztán szlovák.
A több mint 280 éve itt élő emberek életmódja, gondolkodása és kulturális szokásai tárgyiasságukban is méltó hagyaték a későbbi koroknak. Így gazdag és hiteles gyujtemény szolgál kutatható forrásként, emlékidézés alapjaként és történeti szemléltetésként az utókor számára.

Leírás

A Szent István u. 23. számú háromosztatú, nádtetős, nyitott kéményes parasztházban tekinthető meg a középparasztság életkörülményeit, gondolkodását, kultúráját, tárgyi világát bemutató kiállítás.

Az épület beltéri kiállításai közül a tiszta szoba az ünnepnapok hangulatát idézi. Itt tekinthető meg a vetett ágy (különleges alkalmakkor használt ágyneműkkel). Emelkedett hangulatával a díszített sarokpad és a kézi szövésű terítővel letakart asztal tűnik fel, a gerendába vert szögeken sorakoznak a népviseleti szoknyák legértékesebb darabjai, és a hófehérre meszelt búbos kemence szinte árasztja a meleget.
Különösen értékes a fali téka, amelyben egykor a család a legfontosabb dokumentumait és kulturális kincseit, a Bibliát és a kalendáriumot tartották. A nyitott kéményes konyha a felszerelési tárgyaival olyan hatást kelt, mintha ma is működne, a háziasszony éppen csak kiment volna valamiért. A népi bölcsesség és a praktikum egyensúlyát őrzik a tárgyak, láthatjuk, hogyan válnak a természet adta anyagok kis beavatkozással hasznos tárgyakká.

A belső szoba kiállítás jellegű. A tárlat a jellemző kék-fehér színhez igazodik, vitrinenként jelennek meg a legjellemzőbb témakörök. Így helyet kap az itt élők szlovák olvasmánytára, melynek gerincét a Tranoszciusok alkotják. Ezek egyértelmű emlékei az evangélikus vallási kultúrának. A kékfestő minták kollekciója, a hétköznapi viselet gazdag motívumkincsét igazolja tárgyi tanúként. A hitelesen felöltöztetett fiatal pár mutatja őseink ünnepi viseletét. A legértékesebb, legszebb ruhadarabokból válogatást láthatunk. Külön tárlóban csokorba szedve a népművészeti szempontból is értékes használati tárgyak jelzik az igényes kézi munkákat. A legkedvesebb az a válogatás, amely a többgenerációs család együttes időtöltésére utalva az egyszerű játékokat mutatja be, illetve látszik az a vonulat, ahogyan a funkcionális játékból művészi munka és forma lett.

A kiállításban mesélnek még a megsárgult képek, sugárzik róluk a családi hierarchia, kölcsönös tisztelet, összetartozás, tolerancia és az öntudatos alázat.
A tájház a gazdasági egységeket is hűen tükrözi, hiszen a különböző eszközöket tartalmazó kamra mellett berendezett istálló tekinthető meg. Látszik, hogy az állatok mennyire fontos elemmé váltak a család életében. Az istálló két oldala a legértékesebb állatok jelenlétéről vall. A szarvasmarha elengedhetetlen táplálékforrásként szolgált, a ló pedig a mezőgazdasági munkálatok állandó és megbízható segítőjeként vívta ki megbecsülését.
A nyitott színben a mindennapi munkához szükséges nagyobb eszközöket láthatjuk, így pl. a szőlőműveléshez tartozó prést, magszelelőt, lőcsös kocsit.

Bezárás
Sváb Tájház - Falumúzeum
CÍM
6239 Császártöltés, Kossuth L. u. 166.
TEL.SZÁM
(+36) 78/443-320
FAX
(+36) 78/543-321
E-MAIL
cstph-eva@t-online.hu
További információk
Nyitva tartás Belépődíjak Történet Leírás
Nyitva tartás
Hétfő-péntek 10-16 óráig
Belépődíjak
Ingyenes a belépés
Nyitva tartás
Hétfő-péntek 10-16 óráig
Történet

E házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. Változást e ház életében az 1947-es esztendő hozott. A kitelepítés. Építőinek és leszármazottaiknak mindent hátrahagyva kellett elmenekülniük. Menekülni soha el nem követett bűnökért. A bútorok, a használati tárgyak, az állatok, a hús a sózódézsában, de még a befőttek is a kamrában az új tulajdonos, a felvidéki naszvadról betelepített Mátyus Vince és családja birtokába kerültek.

Császártöltés község Önkormányzata az ő leszármazottjuktól vásárolta meg az ingatlant 1996-ban, a Falumúzeum céljaira. Ez 2006-ban került felújításra és újra berendezésre.

A múzeum kétféle funkciót tölt be, egy szobája és a konyhája helytörténeti tárlatként funkcionál, harmadik szobájában a második világháború, a málenkij robot, illetve a kitelepítés császártöltési sváb áldozatainak állít emléket. Itt egykori dokumentumok, fotók, tárgyi emlékek kerültek kiállításra, illetve visszaemlékezéseket nézhetnek- hallgathatnak meg az érdeklődők egykori áldozatoktól.

Leírás

Falai 80cm-es, vert falak, amelynek anyagát a telek mögötti magas part, a "Hofstella" adta. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. Az épület nyeregtetős, cseréppel fedett, az utcai tűzfala csipkézett. Két osztott ablak, és a gang díszes, faragott bejárati ajtaja képezte a sárgára meszelt utcafrontot. Az épület fűtését kemence szolgálta, a konyha épített főzőhelyét a XX. század közepén a sparherd váltotta fel. Az eredeti döngölt padlózat helyére is ebben az időben került kő és deszkapadló.

Az udvarban a baromfi és jószágtartás elengedhetetlen épületei: ólak, góré, istálló, nyitott szín és a gémeskút álltak. A Hofstella falába pincét vájtak, később nagy présházat építettek hozzá. Ez a bor tárolásán túl a zöldségek és a burgonya telelőhelyéül is szolgált.

Bezárás
Facebook oldalunk




Kiskőrös film