A címer hagyományos, alul csúcsos pajzs formájú, vékony fekete kerettel, melyben a címerkép érzékeny, fekete vonalakkal megrajzolt grafika, színei fehér és arany. Témája a Szentháromság. A két Istenalak, Atya és Fiú papirusztekercset mutatnak fel, mely az alapító okiratra utal, a település törvényességének első dokumentumára. Az Istenalakok egy-egy rozmaringágat tartanak, a tisztaság jelképét. Fejük felett kétféle glória, és a Szentlélek szimbóluma, a fehér galamb, amely barokkos formájával az alapítás korára is utal. Alul szőlőfürt, a szőlő- és borkultúra tradíciójának jeleként. A szőlő és a háttér színe arany. A címerpajzs kiegészítéseként alul az 1744-es évszámot, és alatta gót betűkkel Tschasartet felirat /utalásként arra, hogy a községet német telepesek alapították/. A címer felett latin nyomtatott betűkkel Császártöltés felirat helyezkedik el.

Császártöltés (németül Kaiserdamm vagy Tschasartet) lakossága többségében sváb származású. Alapító okirata 1743-ból való. Az első telepesek (50-60 német család) ekkor érkeztek ide a németországi Oberschwabenből, hogy Patachich Gábor érsek egykori uradalmi birtokán találjanak új otthonra. A település nevével kapcsolatban a néphagyomány azt tartja, hogy azok népesítették be, akiket I. Lipót császár küldött ide töltés építésére, hogy az Akasztótól Baja felé húzódó Őrjeg mocsarán át tudjon utazni.

A második világháború alatt sokakat elhurcoltak a községből az egykori Szovjetunióba hadifogolynak, továbbá a kitelepítésekkel a település nemzeti egysége megszűnt. Azonban az idősebbek még ma is ismerik és beszélik a több száz éves sváb nyelvjárást.

Császártöltés határa és településképe rendezett, természeti, történelmi adottságai valamint nemzetiségi hagyományőrző jellege egyedülálló lehetőséget kínál a falusi- és a borturizmus kialakítására. A természeti környezet pedig kiváló feltételt teremt az üdülő-pihenő-, sport és hobbyturizmusra, valamint a természetjárásra.

Természeti és kultúrtörténeti értékek sok érdekes látnivalót nyújtanak. A Vörös-mocsár és a települést övező erdők növény-és állatvilága, a löszfalba vájt, szőlő-és borkultúra virágzását bizonyító, több száz pincéből és présházból álló pincesorok, a késő római stílusú oldaltornyos templom, a sváb tájház helytörténeti és néprajzi kiállítása, a kilátó, a tereken elhelyezett, faragott szobrok, mind egy-egy kis csodája a településnek. A sváb kultúra megőrzésével és az egyéb hagyományokkal összefüggő kulturális rendezvényeket nem csak a helyieknek, hanem a hozzánk látogatóknak is ajánlják.

Az itt élő emberek nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományok ápolására és nemzetiségük megőrzésére. Az iskolában kéttannyelvű - magyar és német - oktatás folyik, a község területén Német Nemzetiségi Táncegyesület és Német Nemzetiségi Fúvószenekar is működik. 250 éves múltjuk hagyományait becsülettel ápolják, féltve őrzik népművészeti kincseiket, örökségüket.

A település régebben részben a kalocsai érsekségi uradalomhoz tartozott, ahol a mezőgazdasági termények előállításával foglalkoztak. Már az alapítók és utódaik megélhetését is a mezőgazdaság, és ezen belül is a szőlő-és bortermelés biztosította. A szorgalmas svábok kemény, fáradtságos munkával változtatták az egykori sivár tájat fejlett mezőgazdasági kultúrájú területté, lakóhelyüket ápolt, barátságos, szép településsé. A híres borvidék különleges zamatú borait - a hajósihoz hasonlóan - löszfalba vájt pincékben érlelik. A több mint ezer löszfalba vájt pince és a mintegy 700 présház sorokba rendeződve övezik a települést, népi építészetünk ritkaságai közé tartoznak. A község képét meghatározó paraszt-barokk stílusú sváb házak mára már szinte teljesen eltűntek, de főutcáján még látható néhány, a régi, úgynevezett nagygazda házak közül.

Tájház és Teleház

Császártöltésen hagyományőrző Tájházban mutatják meg az idelátogató turistáknak, a régi népművészeti, ruházati kellékeket, edényeket, berendezési tárgyakat, szerszámokat őseik életéből. Falaiba beleivódott az elmúlt évszázad minden öröme, bánata, ínség és keserűség, születés és halál emléke. E házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. Falai 80 cm-es, vert falak, amelynek anyagát a telek mögötti magas part, a „Hofstella” adta. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. Az épület nyeregtetős, cseréppel fedett, az utcai tűzfala csipkézett. Két osztott ablak, és a gang díszes, faragott bejárati ajtaja képezte a sárgára meszelt utcafrontot. Az épület fűtését kemence szolgálta, a konyha épített főzőhelyét a XX. század közepén a sparherd váltotta fel. Az eredeti döngölt padlózat helyére is ebben az időben került kő és deszkapadló. Az udvarban a baromfi és jószágtartás elengedhetetlen épületei: ólak, góré, istálló, nyitott szín, és a gémeskút álltak. A Hofstella falába pincét vájtak, később nagy présházat építettek hozzá. Ez a bor tárolásán túl a zöldségek és a burgonya telelőhelyéül is szolgált. Változást e ház életébe is az 1947-es esztendő hozott. A kitelepítés. Építőinek és leszármazottaiknak mindent hátrahagyva kellett elmenekülniük. Menekülni soha el nem követett bűnökért. A bútorok, a használati tárgyak, az állatok, a hús a sózódézsában, de még a befőttek is a kamrában az új tulajdonos, a felvidéki naszvadról betelepített Mátyus Vince és családja birtokába kerültek. Császártöltés község Önkormányzata az ő leszármazottjuktól vásárolta meg az ingatlant 1996-ban, a Falumúzeum céljaira. Ez 2006-ban került felújításra, és berendezésre. Ugyanekkor alakítottunk ki egy emlékszobát is, amely a császártöltési svábok II. világháborús hőseinek, a „málenkij robot” áldozatainak, és a kitelepítés igazságtalanságának emlékezetét őrzi.

1999-ben épült Teleház a település nagyrendezvényeinek, kiállításoknak, szakmai összejöveteleknek, továbbképzéseknek, tanfolyamoknak, kluboknak helyszíne. A sportcsarnok iskolai, óvodai sportrendezvényeknek, amatőr focicsapatoknak ad helyet, továbbá lakodalmak, bálak helyszíne. Szolárium, konditerem, büfé és tanmedence működik az épületben.

Helyi jelentőségű védett terület a Löszpuszta maradvány. A község északnyugati határában található a 930 hektár nagyságú, lápos, mocsaras Vörös mocsár tájvédelmi terület, melyre gazdag növény-és állatvilág jellemző. Itt található például Közép-Európa egyik legnagyobb gyurgyalag telepe. A védett területen a mocsári madárvilág szinte minden tagja, így a jégmadár is jelen van, sőt a magyar természetvédelem címerállata, a nagy kócsag is itt honos. A településtől pár kilométerre húzódik a Vörös-mocsár tanösvény, amelyen végighaladva behatóan tanulmányozhatják a túrázás szerelmesei az egyedülálló, érintetlenségükben megőrzött természeti értékeket. A tanösvény az egykori tőzegbánya tavak mentén lévő, buja növényzettel benőtt töltéseken halad végig, ahol a túrázók nyomán meg-meginog a vastag tőzegtalaj. A mocsár a területet nem ismerők számára veszélyes lehet, ezért csak a kijelölt útvonalon vagy szakvezetővel ajánlott látogatni.

Császártöltés igen népszerű, közkedvelt természeti értéke a Parkerdő, ahol az árnyat adó lombok alatt a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja a kikapcsolódási lehetőségeket. Játszótér nagy csúszdával, favár, focipálya várja a gyerekeket, a családok és a kiránduló baráti körök pedig a főzésre kialakított helyek mellett lévő nádfedeles pihenőkben pihenhetnek.

A kiscsalai Kiskastély Vendégház szállásként és bemutató gazdaságként működik. A gazdaudvarban a háziállatok megismerése és gondozása a gyermekek számára felejthetetlen élményt nyújthat. A vendégek számára a házias vendéglátáson túl számos kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget kínálnak. A természetvédelmi terület festői szépségű tájain túrázásra, lovaglásra, kocsikázásra és természetfotózásra van lehetőség.

Vendéglátóhelyek