2017. december 15. Péntek - Valér napja van

CSENGŐD

község
Lakosság száma: 2.020 fő

Címer
A címer formája lendületesen ívelő, felfelé karcsúsodó, lefelé domborodó szélekkel, alul (talpánál) csücsökben végződő pajzsforma. A pajzs vízszintesen három részre osztott (vágott). A felső mező zöld színű, középen arany (sárga) csengővel. (Csenged vitéz helyett… - a szimbólumot a település lakossága megkedvelte, magáénak vallja). A középső rész ezüst (fehér) alapján középen zöld szőlőlevelet és abból jobbra és balra hajló kék színű szőlőfürtöket ábrázol. Az alsó rész arany (sárga) hármashalomra emlékeztető homokbuckákat ábrázol. A középső ezüst és az alsó arany mezőket vonal választja el egymástól.
Leírás
A hagyomány szerint Árpád fejedelem és fia Solt birtokához tartozott, és nevét egy Csenged nevű hűbéres vitézről kapta. Csenged lakott település 1408-ban szerepel először oklevélben. A magyar történelem viharos évszázadaiban, tatár-, és török-dúlás idején teljesen elnéptelenedett. 1701-ben I. Lipót császár vitézségükért a Wattayaknak ajándékozta a környékbeli pusztákkal és Kiskőrössel együtt. Csengőd fejlődésének első nagy állomása 1882-től kezdődött, ugyanis megnyitott a Budapest-Szabadka vasútvonal. Csengőd vasútállomást kapott. A település mai központját 1891-ben vásárolták meg falutelepítés céljára. Önálló községgé 1912-ben vált.

Két kiemelt tájvédelmi körzete a Turjános és a Kolon-tó egy része, melyek a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében állnak. A község határában, csendes, nyugalmas környezetben található a közkedvelt pihenőhely, a vadászház, ahol nem csak a helyi vadásztársaság tartja összejöveteleit. A település legnagyobb ünnepe az október közepén megrendezésre kerülő hagyományos Falunapok, melyek a hajdani szüreti hagyományokat elevenítik fel.

Látnivalók
A római katolikus templomot 1900. július 4-én kezdték építeni és 1901. október 21-én (!) megszólalt a nagyharang, jelezve a világnak egy keresztény közösség összefogásának sikerét.

A templomkertben méltó helyen áll a második világháború csengődi áldozatainak tiszteletére készített emlékmű, az 56-os forradalom emlékére készített kopjafa és a millenniumi emlékmű. Dankó Pista, a híres nótaköltő emlékműve a művelődési ház előtt látható.

Az itteni evangélikus gyülekezet 1950-ben kezdte el a templom építését a Szabadság utcában, de az összefogás ellenére is csak 1963-ban tudták megáldani. Figyelemre méltó a templom melletti református imaház homlokzata is. 1924-ben a tanítói lakás folytatásaként készült el a tanterem, melynek tetejére fatornyot emeltek. Az így kialakult templom teljes felújítását a református gyülekezet 2002-ben végezte el.

A helytörténeti emlékházban a múlt hagyatékait, használati tárgyait őrzik, amelyeket aprólékos munkával a település lakossága gyűjtött össze. A régi parasztházat a maga korabeli valóságában rendezték be. Kézzelfogható, szinte látható a történelem, amint haladunk a helyiségekben. Egy régi birtoklap, fénykép, újságcikk. A nagyapa vagy dédanya használati tárgya, egy öreg csizmahúzó, egy bögre. A mindennapi paraszti élet kellékei, melyekről gyermekeink szinte már semmit sem tudnak. Most még fellelhetők, összegyűjthetők és lejegyezhetők ezek az értékek is. Régi színjátszó körök, szüreti felvonulások névsora, az előadott művek emléke, a falu futballcsapatainak összeállítása, a tűzoltók, vadászok hosszú sora. Pár év múlva a mai élmények, előadások, művek lesznek a múlt, melyet az utánunk következők csak akkor őriznek meg, ha látják a követendő példát.

Facebook oldalunk




Kiskőrös film